[169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Christoper Demetrias Kingle
Aha na, na na mikapok?*érdeklődik csibészes fejjel, és abba se hagyja a csikizést, bár tudja a lányka kacaja betölti a teret, páran feléjük is fordulnak akik épp az étkezőből tartanak a szobáikba de hama lenkad is a figyelmük ahogy nézik a romantikázó, szurkálódó párocskát. Ezen ő nem is nagyon húzza fel magát, élvezi hogy Rosyval lehet a többieket meg leszarja, főeg azokat akik borzongó pillantással nézik hogy mit művel a tudathasadásos csajjal.*-Ó, szóval bármit? Bármit bármit, vagy csak neminden bármit?*kérdi direkt idiótán folgalmazva, de természetesn a kaján vigyora elárulja hogy a bármit bármit alatt perverz dolgokat is ért, de abba is hagyja a csikizést, hogy a leányzó normálisan és épeszűen ki tudja nyögni a válasz, te a csikizés vagy a röhögés befojásolja*
Rochelle Sabre Phoenix
Na azt azért még meglátjuk.*kacsint, án hangja semmi jót em ígér, nézi, és érdeklődve bár dühös tekintettel fürkészi Kaito arcát, hátha látja mivel piszkálhatná fel, benne tényleg emberére akadt, legalábis eddig úgy nézi, bár attól még lazán, minden lelkiismeretfurdalás nélkül megölné ha olyan kedve lenne. Őt ez sose álltotta meg, hisz érzelmileg senkihez se tud kötődni, még sötét önös érdekből se.*-Felesleges lenne? nemhinném, mellesleg nem sajnálnálak, *von vállat nemtörődöm mód, de a srácra nézve szinte fa arcal rögtön a fájdalmához nyúl, felszítja az rzést a végletekig, tudja ez már kell fájon a srácnak, hisz azt már kitapasztalta hogy mennyitől kezdi érezni a dolgokat, és mennyitől muttkozik is rajta, sőt folyamatosan ingerli azt az érzést, hogy még csak elfolytani se tudja*-Ne feledd...csak azért nem öllek meg, mert nincs kedvem hozzá...de ha felpiszkálsz még lehet meggondolom magam.*hangja újra hűvös, és kemény mint a jég, bár borostyán szeme amit a fiú arcán tart a szokásos szadista, ördögi tűzben ég, ám a most megvag vigyort könnyedén kiszúrta, és a kérdésre rezzenéstelenül válaszol, talán a szemét kapja egy pillanatra az ablak felé*-Minek? Most jöttél be, mellesleg elindultak a locsolók.
|
Rosaline
*a búgó kellemesen kényeztető szavakra talán méginkább el is pirulna ha nem kötné le az a srác még mindíg kinoza csikizi. persze ha hajlandó volna használni az erejét akkor könnyű szerrel lerázhatnámagáról de nem teszi. végre kicsit átlagos, hétköznapi szeretne lenni és nem pedig az a génmanipulált rettenet amit itt a laborban kihoztak belőle* hogy mit kapsz...? *kérdez vissza neveéstől kicsit szaggatottan és már szinte a könnyei is folynak a nagy kacagástól ahogy Chrsmég a hümmögéseknél rá-rá kontráz a dologra. mikor aztán kis szünetet tart a fiú szuszogva néha meg-megrázkódva kifujja magát és már épp lehiggadna mikor a fiú ujra belekezd a kínzásba*bármit kérhetsz....csak haaagyd abbaaaahh..! *kérleli nevetve a fiút és csak kicsit megkésve esik le neki h végülis a bármit elég tág fogalom, dehát ha már kimondta nincs mit tenni*
Kaito
nyugi nem fogz...semmilyen nyomot hagyni bennem *vigyorog továbbra is pimaszul a lánykára közben szinte érzi ahogy kutakodik az elméjében és épp ezért ügyel arr h semmi felpiszkálható érzés ne maradjon benne ha meg mégis fel tudna valamit piszklgatni benne a csajszi azt ugyis elfolytja, az viszont h a csajszi se huzza fel magát kicsit meglepi, nagyon ísérti a dolog h kipróbálgassa meddig tudja nála feszíteni a húrt* nem nagyon érdekel te mit akarsz kislány...mellesleg felesleges....kevés vagy te ahhoz ugyis h végezz velem....meg aztán sajnálnál is...*válaszolja úgyanolyan éles gúnnyal meg aztán sejti h Roch benne emberére akadt és nem tűnik annak a fajtának aki lemondana egy értékes játékszerről vagy végezne egy olyan személlyel aki ennyire leköti így nem is tart attol h a csaj esetleg megölné. ahogy a lányka megérinti a mellkasát egy pillanatra összerezzen és kirázza a hideg amit kicsit furcsáll hisz a felsőjén keresztül is érzi h Rochelle keze joval melegebb egy átlag emberénélés ez a kis dolog hirtelen sok mindent megmagyaráz többek közt a bunds nagy kabátot is ami még mindíg a lányon vagy és a nagy felismerésre csak elvigyorodik amolyan "most megvagy" vigyorral* hmmm lehet tudsz...de ezt beszéljük meg odakinnt....mit szolsz? *kérdi nagy széles vigyorral*
|
Christoper Demetrias Kingle
*nem tudja miért de élvezi nézn ahogy Rosy kicsit elpirul, tetszik eki mikor olyankor valami kis színt kap az arca, és a zavart pillntása is mosolyt csal az arcára*-Óóóóó taláááán? Reeemek.*nyújtja el a szavakat búgva, szinte dorombolva, pesze ő is enne lenne, sőt ha nem tudna uralkodni magát itt heylben leteperné a lánykát, ám vár még vele kcsi, minimum a második randiig xD Arra hogy keservesen bár nem is annyira erősen próbál szabadulni a cskizés alól felnevet, vigyora a szokásos levakarhatatlan viámságot tükrözi*-Mitkapok ha abbahagyom hmm? Hmm? Hmm? *kérdi és minden hümmögésnél ráerősít a csiklandozásra, szereti ha Rosaline nevet, és nem olyan búskomor arcot vág, közben azért el is érik az ajtót, így addig magához öleli hogy el ne slisszoljon a csikizés elől, és belöki az ajtót majd beperdül a leánzóval, bent pedig újra csikizésbe kezd, persze sajnos csak fél keze van, mivel a másikban könyvek tornyosulnak*
Rochelle Sabre Phoenix
Csak halványan? Ejj ennyire ély nyomot azért ne hayjak ám bened...*húzza fintorraa száját tekintete Kaitot nézi, elméje az rzseit fürkészi, tudja bárminemű érzelemfelpiszkálás nála nem hatásos, és ez persze nagyon idegesíti de nem próbálkozik újra vele. Ám ő se húzza fel magát a fiú netörődömségén, mérges rá ugyan, de most ha nem muszály nem lesz agresszív, legalábbis erről próbálja meggyőzni magát míg tovább hallgatja a mondókát*-Ó, nemkell? Kár...*sóhajt színpasdiasan*-És ha én akkor is emlékeztetni akarlak rá?*kérdi gúnyosanm fegyegetően, de egyellőre még nem csinál semmit csak áll Kaito előtt és felnéz rá, piszkálja a agassága, de nagyából már megszokta hogy ilyen kicsi. De a kijelentésre miszerint megnézni jött valait felkacag, sejti, sőt tudja mi volt az, de az arcán nem látszik ez félrebiccenti a fejét, és tudva hogy a fiú irtózik az érintésétől felemelve a kezét végigsimít a melkasán*-Miért....mi volt az? lehet tudok segíteni...*suttogja, a szadista vigyor viszont ott ül a képén*
|
Rosaline
*a fiú gyerekesen elszomorodott képét látva nem bírja ki fel nevet kedvesen a nagy visszakérdezgetésekre pedig nevetése egy kis mosollyá válik, de azért a szexi csábító hang egy kis pírt csal megint csak az arcára és ez márkezdi picit bosszantani h ennyire szerencsétlen és mindentől zavarba jön de egyenlőre ezzel nem foglalkozik* igen...talán benne lennék *feleli végül mosolyogva de hangján érződik h nem talán hanem biztos benne lenne a dologban de annyira még azért nincs ellazulva h ezt így nyiltan ki is mondja. * meg ne próbáld......! *néz ilyedten a fiúra a csikisségét illető kérdésre és már menekülne mikor oldalról elkezdi csiklandozni Chris ő maga pedig nevetésben tör ki* neee kérlek hagyd abbaaaaa...Chriiiiiis...neee *kérleli nevetve a fiút és próbál el-el távolodni tőle de nulla sikerrel ami lehetne akár siker is ha használná az emberfeletti fizikai erejét de azt nnem akarja ilyen helyzetben max csak akkor ha nagyn véres a helyzet és ez a szitu annak a közelében sincs*
Kaito
hmm valami halványan rémlik....tesz ugy nmintha valami nagon megkopott doologról lenne szó és lig emlékezne rá de természetesen nem így van de jolesik neki huzni a csajszi ideiget pedig tudja a tűzzel játszk. tekintetével követ a lányka mozdulatait és mikor már közvetlenül elötte áll lenéz rá egyenesen a dühtőlizzó szempárba de a gyilkos tekintetre a szeme se rebben azért ennyivel még nem lehet ráilyeszteni* kössz nem kell z emlékeztetőd...és hogy miért jöttem..? hmmm...*kicsit tűnődve elkezdi nézegetni Roch arcát közben a nem létező szakállát simogatva*csak azért jöttem h megnézzek valami amit azt hittem lttam de szemmel láthatóan már eltünt vagy csak képzeltem * mondja teljes egyszerűséggel és most még csak nem is hazudik hisz valóban csak a kiváncsiság hajtotta a csajszi után hisz mielött felviharzott a kolesz lépcsőjén némi érzelmet vélt felfedezni az arcán de ahogy méregeti a lánykát egész biztos lesz benne hogy tévedett *
|
Christoper Demetrias Kingle
Naaaaa most rontsd el az örömöm...*horgad le a mosolya, egy szomorú, kisgyerekes ejjé, ám a mondat további része ismét vigyort csal a képére*-Örülsz? Tehát te is benne lennél drága?...*kérdi elméyült, szexig hangon, dikerkt húzva ezzel Rosy agyát, élvezi ahogy minduntalan elpirul, bár tudja már ellazult*-Naaa, csak nem csikis vagy?*kérdi sunyi, kaján vigyorba váltva, és fél kézzel újra csikizni kezdi Rosaline oldalát, de a sétálással nem hagy fel, azért tényleg nem akar csutka szarrá ázni, mert hát meg kell majd száradjon ami nem egy gyors folyamat, és nem szereti a vizes ruhák tapadását a testén, valahogy kirázza tőle a hideg, ám élvezettel a tekintetéen nézi ahogy Rosy idomai ettől inkább jobban áthatóvá válnak*
Rochelle Sabre Phoenix
Jajj de durva visszavágás juhujj....nem is arra gondoltam édes....hanem az ígéretemre...emlékszel?...*löki el magát a faltól, kapucnija már lekerült róla ahogy akesztyűje és a sál is, valamint a kabátot is kicipzározta már, ujjait megint végighúzza a falon, járása mint egy macskáé, és nem törődve azzal hogy Kaito neki ronthat nyugisan odasétál hozzá, bár szemében izzik a düh és a gyűllet*-Vgay emlékeztesselek rá?...*búgja, ézéki, ám gonosz éllel a hangjában és egy sunyi kis mosolyt is megejt. Ám az egyértelmű, vagyis hát neki egyértelmű hisz érzi a srác hazugságát , a válaszra felnevet*-Szarul hazudsz...vagyis engem nem vágsz át. Miért jöttél?*kérdi fgyosabb, követelőző hangon, tekintete is megkeményszik*
|
Rosaline
nem kell ez a perverz mosoly én csak az ártatlanabb fajtára gondoltam *mondja mosolyogva picit kipirulva de ez is hamar elmúlik hisz a hideg víz ami áztatja őket kicsit lehűti azért* de azért örülök h máshogy is benne lennél a játékban *teszi még hozzá elevenen vidáman csillogó szemekkel ám a böködésre megint csak megugrik hisz az oldalán nem kicsit csikis * nee nee ezt inkább hagyjuk...*motyogja fejét a fiu mellkasába dörgölve arra pedig csak bólogat h menniük kéne mert különben rommá áznak. araszolva sétl a fúval a kollégium épülete felé közben fel-fel pillantva Chris arcára és a vidám ábrázatára csak boldogan elmosolyodik és má nem is bánja h megáznak hisz addig is ilyen közel lehet a fiúhoz*
Kaito
*lassú kényelmes léptekkel halad a folyosókon, bakancsa hangosan kopog a kövön, pedig tudna hangtalanul is halsadni de most valahogy nem akar, jó így egyenlőre.jópár kihalt helységet maga után hagy mire elér arra a folyosóra ahol az egyik terem ajtajában megpillantja Roch-t aki máris hozzávág egy gúnyos beszólást amit természetesn nem vesz fel nem isegesíti fel magát* mert ? miért untam vlna meg? annyira nem unalmas itt h belehaljak *modnja pimasz kis mosollyal és bár még kellően messze van a csajszitól a visszhang miatt ígyis biztosan tökéletesen hallja amit mond* hmm...kis nyugalmat kerestem de látom itt se találom meg *feleli nagyot sóhajtva jol ada h egyáltalán nem a lányka után jött volna *
|
Christoper Demetrias Kingle
-Fogócska?*vonja fel a szemöldökét, majd ahogy minden értelmébe belegondol elvigyorodik perverzen*-Hát aná hogy bene vagyok.*kacsint, de a megugró, szinte a nyakába mászó leányzóra felkacag*-Mian megijedtél,*böki kedvesen oldalba *-De szerintem menjünk ha nem akarunk szó szerint szarrá ázni...*veti fel az ötletet és araszolni kezd Rosyval egymáshoz simulva, már csak a pon kedvéért is, közben a vidám vigyora el se tűnik a képéről, örül tényleg hogy a lányka ennyire feloldódott, és jólérzi magát vele*
Rochelle Sabre Phoenix
*csak némán, magában mélázva ár nyugodtan ül a teremben a padon, amikor meghallja a bakancsok egyenletes koppanását a padlón a folyosó végéről halkan. Felmordul, nem tudja elképzelni ki az a barom aki idejött egy ilyen napn. Utálja hogy megint felhúzta magát, így lepattan a padról és nagy léptekkel az ajtóban terem majd kinéz a folyosóra, Kaito látványa egy gúnyos kis vigyort csal az arcára*-Mivan Petite garson, meguntad az életed?*kérdi fenyegető élel a hangjában, most eldönti, nem fogja hagyni hogy a srác úgy legyen itt, szóljon hozzá hogy felidegesíti, nem hagyja hogy megint az a hülye érzést váltsa ki belőle*-Mit akarsz itt?*vakkantja oda nekidőlve a folyosói falnak*
|
Rosaline
*elég hosszan elnyult a csókuk így mikor a fiu elválik az ajkatól kicsit szaporábban szuszogva szedii a levegőt a pimasz visszakérdezésre csak szélesen elmosolyodik* igen ez jogos...és ráadásul jó társaság is vagy...de egy kis fogócska azért még ígyis szóba jöhet...persze csak ha szeretnél elkapni *mondja vidáman és ahogy hirtelen beindulnak a locsolók ilyedtében megugrik picit hisz nem számított erre pláne h az elöbb még esett az eső így el is pirul h szinte ráugrott Chris-re* öhm...igen úgy tűnik...*mondja nagyot sóhajtva hisz megint bőrigáztak de szerencséjére felsője első része nem lett vizes mivel h eléggé a sráchoz simult és így egyenlőre átlátszani se látszik át*
Kaito
*kicsivel Rochelle után lép be a kihalt iskola épületbe ami így homályos kivilágítással eléggé rémisztő lehetne ha ilyedős lenne de egyáltalán nem az . visszanézve még épp elkapja a pillanatot ahogy bekapcsolnak a locsolók és áldja az eget h nem ázott el nem mintha nagyon zavarná a víz de mégiscsak jobb szeret száraz lenni. zsebrevágott kezekkel találomra elindul az egyik üres folyosón néha-néha bepillantva egy-egy terembe de természetesen mind kihalt, üres. az egyetlen hang forás csak az ahogy a bakancsa koppan minden lépéssel a kőpadlón és ezt a hangot csak tovább erősíti a visszhang*
|
Christoper Demetrias Kingle
*a kérdésre nem válaszol, mivel utána ugye megcsókolta a lánykát, csak akkor szakad el tőle, amikor levegőre van szüksége, akor is csak pár miliméterre*-Hát eddig társaságra vágytál, és én asszem az vagyok, vagy rosszul tudnám?*vág vvissza kérdéssel pimaszul, csibészesen mosolyogva, persze mosolya annak is betudható hogy a leánzó most mennyire oldottabb, sőt még a csókot is hevesen viszonozta. Ekkor indulnak be a locsolók amire csak sóhajt, és el it tünteti a fejük fölül a rögtönzött esernyőt, mivel már ígyis újra beterítette és átáztatta őket avíz*-Hát ez ezekszerint ránk pályázik...*mondja morgolódva, de mosollyal, a vízre értve hogy megint eláztak totálsan, ám a könyveket azért öleli magához vagyis kettejük közt tartja hogy ne ázzanak legalább azok el*
Rochelle Sabre Phoenix
*végül mikor végigjárta a folyosókat, és már nem fázik annyira beül az egyik termbe, és felül az egyik hátsó, általában általa használt padra. Majd felhúzva a lábát átkarolvaa karjaival a fejét a térdére hajtja, és lehunyja a szemeit, mérges, és ingerült még mindig, így a képességébe menekül újfent. Könnyen illúzióba vonja a termet, és maga elé vetít pár képe a multból, nem mindig jó emlékeket, de a múlt, az hogy milyen volt mindig megnyugtatja, nézi önmagát ahogy még vidáman, vagy esetleg gúnyolódva ugratja a haverjait, de ilyenkor nem érez semmit, csak a haragja illan el. Nem kezd el könnyezni, nem fájdul bele a szíve az emlékekbe, se abba hogy milyen lett, és milyen volt. Csak kiürül mint egy pohár. Sóhjt, sóhajában talán egy kis fáradtság is fellelhető, hisz em sokat alszik mostanság, meg is szünteti az illúziót, hisz még didereg néha, és ekkor nem is tudja sokáig fenntartani*
|
Rosaline
*a fiú szavaira kicsit szomorkásabban sóhajt* igen ez igaz....de ha már így van akkor tényleg élvezzünk ki minden percet *teszi még hozzá már sokkal vidámabb ábázattal elevenen csillogó szemekkel* oh és miből gondoltad h nem fogo? mitől olyan nyilvánvaló ez ? *kérdi vidáman talán mst icit játékosan pimaszkodva is, egyre inkább kez feloldódni a fiú társaságában ami nála igen csak nagy szó* ne köszönd csak az igazat mondtam *mosolyog szelíd ábrázattal Chris-re. ahogy megállítja hirtelen nem tudja mi történt de aztán ahogy lehajol hozzá picit megint pirulva elmosolyodik és forrón és kicsit hevesebben is mintt eddig viszonozza a csókot *
Kaito
*nem siet ugyan a csajszi után de kilépve még látja ahogy a könyvtár felé menet hirtelen megtorpanva irányt változtat. először ezt nem s tudja mire vélni de amint megpillantja a furcsa első láásra esernynek tűnő valami alatt az egymás szájában matató párocskát már leesik neki a dolog és pcit ő is elhuzza a száját h miért itt kell nyali-falit jtszani mért nem mennek inkább shzobára de ennyiben is hagyja az egészet inkább megindul Roch nyomában az iskola épülete felé nagyon kivncsi mit akar ott kezdeni a csajszi egymagában*
|
*A társaságában lévő fiú jelenléte nem igazán mozgatta meg fantáziáját.Valójában észre sem vette, hogy ül mellette valaki, amíg egy halk dobbanást nem hallott.A dolgot lereagálta egy egyszerű szájrántással,mintha bal lábbal kelt volna, és elindult a konyha felé.A folyosó visszhangzott a gyomra által kiadott orbitálisan nagy korgásoktól.Kezét a hasára szorította,hogy ezzel csökkentse a „zajokat” de nem sokat ért vele.A hűtőajtón csimpaszkodott egy ideig, és ki-be csukogatta.Semmi kedve nem volt ételt készíteni magának.Mindig is egy mihaszna, lusta teremtmény volt, változni nem tudott, és igazából nem is akart.Barátai nem voltak,így nem érezte a változás szükségességét.Miután kipakolt minden felhasználható „cuccost” összedobott egy jó nagy sajtos szendót és a pultnak támaszkodva elmajszolgatta.Teljesen elfelejtette, hogy a korábbról összeszedett egér még a kabátja zsebében kuksolt,ezért bedugdozgatta oda a sunyiba elcsent édességeit,amikből valószínűséggel holnap reggelre, már csak egy szétkenődött trutyi marad.Halálra unta magát, már épp azon volt,hogy unalmában Ő is kitotyog az udvarra.Azonban a kis akció tervének lőttek, mikor meglátta hogy beindultak a locsolók, neki pedig kezdett átalakulni a jobb karja.* -Francba.. *Duruzsolta félig tömött szájjal.*
|
Christoper Demetrias Kingle
Hát tudod itt netudni meddig él az ember nem?*kérdi logikusan, hisz itt akármikor akár a laborosok, akár egy "társuk" nekik eshet ha gondolnak egyet. Felkacag, a mély, szokásosan kellemes hanján*-Hát ezt gondoltam hogy nem fogsz elszaladni.*kacsint és vidám mosollyal jutalmazza vagy veszi tudomásul hogy a leányzó átkarolta a derekát, nem szól érte semit, nehogy még zavarba hozza és elkapja onan*-Kösz...*biccent mikor meghallja az elismerést, csak még inkább hízik a mája tőle, még azt is megkísérli hogy egállítja Rosalinet, és lehajolva hozzá újra megcsókolja, ám ugyan most is hevesen, szenvedélyesebben, ám hosszabban is mint a könyvtárban mielőtt kijöttek volna*
Rochelle Sabre Phoenix
*az udvarra lépve megborzong, és fejét csak méginkább behúzva megigazítva rajta a kapucnit néz körül, reszket, de ki akarja bírni legalább a könyvtárig. Ami felé el is indul, ám a nyálas romantikázás meg is állítja, undorodva fintorog egyet, és inkább másfelé kanyarodik, léptei továbbra is majdnem rohanók, hisz baromira fázik*-Balourd froid!(hülye gideg!)...*mormogja mérgesen, ha nagyon felhúzza magát észre se veszi se gyakran használ francia szavakat, mondatokat a beszédében, végül eléri a suli épületét, tudja hogy nyitva van, mert elvileg valami tanítás féle is lenne, de hideg van így mindenki baszik bemenni. Kinyitja az ajtót, és be is rúgja maga mögött, a csapódás hangja visszhanzik a kihalt folyosókon, majd elindul csak úgy sétálni az épületben, miközben a vacogása ellen a karját dörzsölgeti*
|
Rosaline
végülis, ha úgy vesszük igen, betudható annak...de hova ez a nagy türelmetlenség? én nem fogok elszaladni *mondja edvesen egy mosollyal felnézve Chris-re, zavara is kicsit kezd múlni hogy hozzászokik az oldalát érő kis finom simogatáshoz ami nagyon is jólesik neki és már csak azért is knyelmesebb legyen a sráchoz bújnia, picit bátortalanul de óvatosan átkarolja ő is a srácot oldalról* miféle jobb ötleted? *néz fel a fiura érdeklődve nem tudja mire gondolhatott de amint kilépnek a szabadba és megpillantja a füstöt kipárologni Chris karjából majd összesűrűsödni a fejük felett már leesik neki a dolog* nem semmi *jegyzi meg mosolyogva elismerő pillantással méregetve a "füst esernyőt" ami alatt egész a fiuhós simulva elindulnak visszafelé a kollégiumba*
Kaito
*kénylmesen nyugoban üldögél a társalgóban ahol az egy szem srácon még rajta kívülnincs senki, szemmel láthatóan a másik is nagyon elvan magában így aztn hagyja had legyen csak ő most jól érzi magát egyedül is. csendesen nézelődik kifelé az udvarra a köd már teljesen felszállt az eső is csak szemerkél de még ígyis kicsit nyomasztó a táj hangulata így elfordítja fejét és jra a bejárat felé néz még épp látja roch-t amint kifelé siet vagys inkább rohan, eléggé meglepi h a csajszi ugy fel van öltözve mint aki szibériába készül. egy pillaantrs felöltlik benn a gondolat h utána megy de végül elveti. hosszú percekig csak ül ott és bámulja a bejáratot és még magán is meglepődik de felkel h Rochelle után induljon*
|
Christoper Demetrias Kingle
*felnevet*-Miért ez nem tudható be első randinak? Tudod türelmetlen típus vagyok.*néz le vidáan, kicsit felszabadultan is Rosalinera ujai a derekán már úgy reflexből simogatni kezdik, bár ő ezt észre se veszi. Élvezi hogy a lányka ennyire pirulós, bár meg is érti, hisz elmondása alapján nem nagyon értinkezett, se beszélgetett itt senkivel. Neki ez megszokott viselkedés, na már nem a csók, az mg őt is kellemesen megepte, ami vicces tekintve hogy ő kezdeményezte. Végül a futós ötleten bólint*-Ja, max futunk, bár jobb ötletem is van annál.*mosolyog titokzatosan, majd mikor kiérnek a könyveket fogó kezéből a méreg füstje kipárolog, és a fejük felett összesűrűsödve egy végülis mozgó, szár nélküli esernyőt alkot*-Tádááá...na mehetünk.*mosolyog le a leányzóra azért kicsit közelebb vonva magához, bár érzi ez nem szükséges, hisz egész hozzá van simulva*
Rochelle Sabre Phoenix
*végül jó idő után csillapszik csak le benne a dolog, és újra átjárja a testét a harag, és a gyűlölet, ez persze már megy neki, mint midig. Utálkozva pilant le a lépcsőre mintha ott lenne a srác, kezei maga mellett ökölbe szorulnak. Igen felhúzta a dolog, hogy számára érthetetlen, és furcsa érzést váltott ki belőle Kaito. Ingerülten, kapkodva söpör ki egy tincset a hajából, de előre pillatva a folyosó többi részére nem tudja hová mehetne. Vissza a szobályába ha kényszerítenék se menne, ahhoz túl kicsi, ilyen feldúltan eléggé kiütközne a bezártságérzete. A folyosón is idiótán érzi magát, és vissza az étkezőbe, se a társalgóba se lesz hajlandó visszamenni, így az egyik ablakhoz lépve kinéz ratja, alig esik, már csak szemerkél, látja hogy két alak közeledik a könyvtár felől elég rövid ruhákban, így a szobályába battyog felhúz egy pulcsit, kapucniját a fejébe húzza, kesztyűt sálat húz, majd a földet majdnem söprő kabátját is magára veszi, és úgy indul le energikus, dühös léptekkel. Arca most komor, ádáz a pillantása. Még az eddiginél is rosszabb ötlet vele összetalálkozni. Leéve nagyot sóhajt, és kinyitva az ajtót majdnem rohanó léptekkel indul át a könyvtárba, vagy akármeik másik épülete csak el innen*
|
Rosaline
*picit elgondolkodik a dolgokon, jobban átrágja magában h ez vajon most jó ötlet volt e mert az addig oké h talán komolyabb dolog lesz de még mindíg nem tudja kontorollálni a másik személyiségét, hisz ha az előtör annak beláthatatlan következményei lehetnek, ártani pedig semmi képp nem akar senkinek főleg nem Chris-nek.*nincs semmi baj, miért lenne? *kérdi kedvesen elmosolyodva és már épp eltünne a pír az arcáról mikor a fiu beperverzülés persze h megint pirulás a vége az ő részéről* második? ..elöbb talán az első randit kéne megejteni, nem? *kérdi pirultan mosolyogva nézve a srácot, a kis simításra az arcán egy pillanatra lehunyja a szemeit, a heves ám kínzón rövidke csókot pedig készséggel viszonozza. az elsuttogott szavakra is csak halvány mosollyal az arcán bólint, bár még azért ellenne vele még itt a sötét sorok közt egy kis ideig de ezt inkább magában tartja* hmm na igen...ha meg esik majd max futunk h ne ázzunk meg annyira *mondja vidám mosollyal az arcán és picit zavartan de hagyja h a srác átkarolva a derekát magához huzza söt pár lépés után még kicsit közelebb s bújik hozzá menet közben*
|
Christoper Demetrias Kingle
*csak azért viselkedik így hogy oldja a saját és a lányka zavarát, meg hát azért alapjába véve elég pörgős, vidám személyigés is, a fejcsóválásra csak blit hogy oké megértette, ám arra hogy a leányzó ennyit hallgat csak felvonja a szemöldökét*-Valami baj van?*kérdi kedvesen, ám a kérdésre elvigyorodik, kicsit perverzül is*-Ó, hát én szeretnék drágám, de még allig ismerlek, előbb mindimum jussunk el a második randiig.*kacsint vidáman, csibészesen csillogó szemmel, majd odalép Rosalinehoz, szabad keze felsiklik az állára, majd hátra az álla élén a tarkójáta és lehajolva hozzá egy hevesebb, ám annál rövidebb csókot lehel az ajkaira*-Akkor mehetünk....*suttogja mintha valami titkosat csinálnának, vagy rosszban sátnikálnának*-Remélem elált az eső, épp megszáradtunk...*néz le a csajszi már alig vizes és asaját ruhájára is, majd felegyeneesdik és derekánál átkarolva a lánykát elindul vele a kijárat felé*
|
Rosaline
*szaporán szedve a levegőt pillant fel Chris méregzöld szemeibe, eddig fel sem tűnt neki h milyen gyönyörű színben játszanak ugyhogy most kicsit talán el is réved bennük, mivel nem az a fajta aki könnyen eltitkolja mt érez az arcára tisztán kiült h mennyire élvezte a csókot, és h milyen nagyon örül h a fiú vele van. a téma terelés kicsit meglepi, maga sem tudja miért de azt hitte h Chris majd mondani fog valamit a csókkal kapcsolatban vagy valami, de h így elterelte a dolgot azzal mst hirtelen nem tud mi kezdeni csak zavartan hllgat de a kacsitásra azért elmosolyodik nem tudja ő mit mondhatna csak figyeli a srácot amint felszedegeti a könyveket amiket nem régiben dobott el h megölelhesse. a kérdésre csak megrázza a fejét, tudja Chris a könyvkölcsönzésre gondol de azért felötlik benne pár más dolog is amit szeretne és ezekre a gondolatokra megint csak elpirul de h végre mondjon is valamit kicsit megköszörüli a torkát és bizonytalan hangon de meg is szólal* nem...ha te se szeretnél semmit akkor mehetünk *mosolyog halványan a fiúra de ő most per pill fel se fogja h ugyanolyan félreérthető volt az utolsó mondata akár csak a srácé*
Kaito
*élvezetel hallgatja h a csajszit sikerült felhúznia végre kicsit ő is nyeegben érzi magát vele szemben és látva h a taktikája bevált továbbra is fapofával áll minden morgolódáshoz vagy piszkálódáshoz Roch részéről. a fagyos hangnem kicsit meglepi hisz a lányka eddig így még nem beszélt hozzá csupán a szadista éllel metszó hangnemet mutatta neki eddig* nah mi ez a fagyosság? csak nem bosszantalak? *kérdi gúnyosan a csajszi szavait elengedve a füle mellett...most ő akarja a végletekig felidegesíteni a csajt.* én sose állítottam h nem élvezem de koránt sem hasonlítunk kicsiszivem...te ugy kínzod a népet mintha csak a saját privt játszótered lenne ez a kóceráj mert az illúzióiddal olyan kemény vagy mert azokkal eléred h az áldozatod még csak visszavágni se legyen képes....ellenben ha szemtől szemben harcolsz te is ugyanúgy megsérülhetsz és az adja a dolog izgalmát és élvezetét ...*válaszolja egyszínű monoton hangon egyáltalán nem érdekli mit gondol Roch ő akkor sem olyan mint a lány távolról sincs bennük semmi közös.a csajszi hirtelen felmorranására csak pislog de végül gúnyosan elvigyorodik* nah csak nem betaláltak a szavaim kicsilány? *kérdi gúnyolódva látja a lányon h milyen szinten felhúzta és ez hatalmas elégtétellel tölti el, ám az h könnyeket vélt felfedezni a szemeiben eléggé meglepi de esze ágában s9incs utána menni csak ül tovább a kényelmes fotelban és gondolataba mélyedve bambul kifelé at ablakon*
|
Christoper Demetrias Kingle
*a tarkóját ért cirógatásra felsóhajt, de már neki is levegőre van szüksége, pont akkor válna el Rosalinetól amikor a csajszi megteszi helyette. Szaporán szuszog levegő után, és méregzöld szemei némán pásztázzák a lányka arcát, nézve rajta a reakciókat, érzéseket amik kiütköztek rá. Látja hogy legalább a csókot élvezte, így elmosolyodik és lassan hátrébb hajol.*-Ejj a könvtári könyveket meg kéne becsülni...*csóválja a fejét lenézve az elhajított könyvekre, majd felnéz ismt Rosyra és kacsint, oldani akarja valahogy a hangulatot, meg elterelni a gondoatait csókról. Ő is örülne ha komolyabb is lehetne a dolog, bár még nem ismeri a lányt annyira, lehajol, és felszedegeti a könyveket, majd körülnéz*-Na, szeretnél még valamit?*futtatja végig ő is a tekintetét a polcokon, és a rajtuk sorakozó könyveken, tudja félreérthetően fogalmazott, de perpill csak a kölcsönzésre gondolt*
Rochelle Sabre Phoenix
*érzi és látja is hogy a srác nem akarja felhúzni magát, erre csak ingerülten sóhajt, igazán idegesíti kaito viselkedése, ami totál nem az amihez szokott. Érzi ha most letámadná se érne el többet fapofánál, és ez nagyon bosszantja de egyben fúrja is az oldalát a dolog. Kényelmetlenül érzi magát, ami nála elég ritka dolog, ráadásul még fázik is de pokolian*-Lehet hogy monoton, de én élevezem, az meg hogy a kiszemeltem mit csinál hidegen hagy.*mondja már nem ingerülten, nem is gúnyosan hanem metszőn fagyosan, ám az erőpróbára felkacag gúnyosan*-Á, erő próba? Röhejes vagy, akor is ha csak azért verekszel élvezed, ha nyersz, ergo élvezetes a számodra. Így te se agy különb mint én, csak én nem titkolom a dolgot.*morogja egy grimasszal, és figyeli a megtorpanást, hátha valami lesz, de ahogy csak a szavakat hallja meg ismételten ingerülten felmorog*-Ta gueule! *vakkantja oda mérgesen (annyit tesz pofa be) *-Séchent!(ostoba) Ezzel aláírtad a halálos ítéleted kicsi fiú! *morogja mérgesen nem tudja miért kapta fel ennyire a vizet, bár a fájdalmat a szívében be tudja azonoítani, de nem érti mire fel az érzés. Utálkozó, és mérges fintorral és maga se érti de könnyes szemmel ellöki magát az ajtófélfától és felrohan az emeltre, nem érti miért fájt neki ennyire a srác mondata, csak az érzést érzi. Ettől csak még jobban utálni kezdi a fiút, érzi hogy nedves az arca mire odanyúl, és megijed, eddig még soha az életben nem sírt, nem érti mi baja, így a rohanás közben hirtelen torpan meg, majdnem el is esve miatta*-Mi a...*suttogja hangja talán kicsit ijedt is*
|
Rosaline
*a kis pír az arcán lassan halványodni kezd ahogy kezdi megszokni a helyzetet de azért eltűnni nem tűnik el. az oldalátért kényeztető finom simogatásra egész testében jólesőn beleborzong és már kicsit felbátorodva ő is finoman lassan de cirógatni kezdi Chris tarkóját. bár a levegője vészesen fogy mégse akar elválni a srác édes gyengéd ajkaitól. agya kicsit kattogni kezd azon h nem e botorság h egy napja se ismerik egymást és h mégis itt falják a másikat egymás karjaiban és szerelmes ő sem lett mégis azt kívánja bárcsak több is lenne ebből de ezt ugye csak remélheti mert hát nem csak róla egyedül szól ez a dolog. még kis ideig falja a fiú ajkait de végül nem bírja szússzal így elhuzódik tőle de csak épp hogy pár miliméterre h levegőhöz jusson.*
Kaito
*örömmel nyugtázza h kicsit sikerült felhúznia a lányt azzal h nem veszi fel a játszadozgatását ugyhogy marad is ennél a taktikánál és fapofával elenged mindent a füle mellett a nagy sziszegésre se reagál semmit rá hagyja a dolgot,t udja ilyenkönnyen ugyse szabadulhat meg tőle. azt viszont Roch lesheti h rettegni fog tőle mert nem fog, bár azt belátja h jobb szeretné elkerülni a csajt mert hát azért mégsem bolodnult meg teljesen* igen unalmas vagy...folyton csak futsz az áldozatok után h kínozhass valakit...ez alálosan monoton *mondja unott hangon mintha csak valami ezerszer ismételt szappanoperáról beszélne* ki mondta h ok nélkül verekszem...? mellesleg én nem azért verrekszem h lássam gyötrődni a másikat hanem mert jó erőpróba ....mellesleg...*torpan meg és válla felett hátrapillant a csajszira* azért nem akarlak már megölni mert elég ngy büntetés neked az h így kell létezned *mondja ezt most ő egy kicsit gonoszabb, sátánibb hangnemben és választ se várva folytatja utját a társalgóba. belépve megpillat egy másik srácot de ügyet sem vetve rá tovább lépked az ablak melletti kis sötét zugba h ott letelepedjen az egyik kényelmesen puha fotelba*
|
Christoper Demetrias Kingle
*érzi hogy amint a lányka a polcnak dől írmét elpirul, de nem reagál rá, ha kinevetné vagy csak megmosolyogná tuti mégjobban zavarba jönne, meg el se akar szakadni a puha ajkaitól, így falja őket tovább, ujjai közben vándorútra indulnak, de egyellőre csak Rosaline oldalát cirógatva fel és le. Nem számított rá hogy ezen a barom helyen talál egy olyan lánt ai ezt váltja ki belőle, de végülis örül hogy így lett, bár tudja, ha a zervezetében rosszra fordulak a dolgok majd nem akarja a közelben tudni Rosy-t akármennyire is keény a másik énje, lazán megölné ha annyira elborul az agya, azt pedig nem akarja. Még így se hogy alig ismri. Hisz már ennyi ismerettségből is lerí a leányzóról hogy kedves, és szelíd is, és ez tetszik neki. Nem lett hű de szerelmes, meg semmi, de hagyja had alakuljanak a dolgok, sodródik velük, és reméli valami jó sül ki belőle. Mert ha rajta múlik jó fog, de hát nem gondolkodik egyellőre ennyire előr, élvezi a pilanatot, az apró lányka közelségét, és a finom csókot*
Rochelle Sabre Phoenix
Engem te csak ne hessegess el!*sziszegi a fogai közt, bár vacog mint akinek muszály, látja a srácra nem hat az hogy belepiszkált az agyába, erre is csak ingerülten morran egyet, karjait összefonja maga körül és távollép az ajtótól, bár ez se seít neki, tudja hamar fel kéne melegedjen vagy a képessége is leromlik, legyengül, ám a srác nemtörődömsége eléggé idegesíti, utálja hogy belőle em tud félve kuporgó kis szánalomkupacot csinálni. Így szúrós gyűlölettel, de talán egy kis kíváncsisággal átitatott tekintettel nézi ahogy Kaito a társalgóba megy*-Unalmas? Mondja ezt az aki ok nélkül csak verekszik mert jólesik neki? Hova az a nagy hév hogy meg akarsz ölni he?*kérdi gúnyosan, és kihívóan hátha ezzel talán felpisztergáljaa srácot, egy illúzióhoz most nem lenne akkora ereje hogy meg is tartsa, max hogy hárítson vele dolgokat stb. A társalgó aljtófélfájának dől, bár látni rajta hogy meg-meg remeg, és totál libabőrös, de makacssága most erősebb mint a józa esze, miszerint húzzon fel az emeletre kabárétr*
|
[169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
